Egészségpénztárak

A napjainkban egyre inkább a fontosságának megfelelő hangsúlyt kapó egészséges életmód folytatása sokszor komoly anyagi terhet jelent. Az egészségügy finanszírozásában növekszik az önkéntes egészségpénztárak jelentősége, melyek az egészség védelmét célzó, de a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Az egészségpénztári megtakarítás olyan öngondoskodási, speciális megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy idejében fel tudjunk készülni váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások bizonyos mértékű fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is finanszírozhatjuk általa.

Az egészségpénztári megtakarítás fő jellemzői:

a pénztárba való belépés önkéntes,
havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 1-2 ezer forint),
egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket,
a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el,
egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása (hasonlóan működik, mint a bankkártya) a pénztárak szerződött szolgáltatóinál.

Milyen előnyei lehetnek a tagságnak?

a hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések 20%-át, max. évi 100.000 Ft-ot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá,
a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek,
az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe,
befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjük a szolgáltatásokat,
lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk váratlan egészségügyi kiadásokra,
ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait,
az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez,
örökölhető.

Az önkéntes egészségpénztár a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat.

Fontos tudni, hogy a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek.

Milyen szolgáltatások vehetők igénybe egészségpénztári számla terhére?

I. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál
a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén.

II. Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;
sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Hogyan működik az egészségpénztár?

Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza. A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

fedezeti tartalék (az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

Az egészségpénztáraknak az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban rögzítettek szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítaniuk.

A pénztártagnak lehetősége van rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Ezzel a tag azt vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.

Az önsegélyező pénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják. Működhetnek nyílt pénztárként, ahol a lehetséges tagok köre nincs korlátozva, vagy valamilyen szakmai, területi, ágazati, stb. elv alapján meghatározott kör számára fenntartott zárt pénztárként.

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

Forrás: az 1993. évi XCVI. törvény és a 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet

Egészségpénztárak

Elérhetőség