Önsegélyező pénztárak
Az önkéntes önsegélyező pénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes önsegélyező pénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelett tartalmazza.
Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek.
(I) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
- gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;
- munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;
- tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;
- betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;
- az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;
- nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb 20 000 forint lehet;
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:
- az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;
- az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;
- orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;
- a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;
- az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
- a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
- társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;
- közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;
- egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;
- gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;
- Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;
- az 1-11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.
(II.) Életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások:
- gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
Az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat és közösségi szolgáltatásokat nyújthat.
A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. Amennyiben a pénztár közösségi szolgáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tartalékok létrehozásáról, azok mértékéről, fedezetéről, felhasználásának módjáról, az e tartalékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változása esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcsoportosításáról.
Az önsegélyező pénztárakban az egységes tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének összegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfizetett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg.
A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.
A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell.
Az önsegélyező pénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:
- fedezeti tartalék (az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
- működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
- likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.
Az önsegélyező pénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják. Működhetnek nyílt pénztárként, ahol a lehetséges tagok köre nincs korlátozva, vagy valamilyen szakmai, területi, ágazati, stb. elv alapján meghatározott kör számára fenntartott zárt pénztárként.
A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.
Forrás: az 1993. évi XCVI. törvény és a 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet
Magánnyugdíjpénztár
Lejáró várakozási idők
2007-ben még csak pár ezer, 2013-ban azonban már mintegy 180 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag számára járt le a tízéves várakozási idő pénztárukban. Akiknek a várakozási idejük letelt, válaszút elé kerülnek.
Nem mindegy, milyen döntést hoznak a pénztárban addig felhalmozozz vagyonukról.
